Szeptember 8-án a római katolikus egyház a Boldogságos Szűz Mária születését ünnepli. Ez a jeles nap a kora középkor óta ismert, magyar elnevezése – Kisboldogasszony vagy Kisasszony – a 15. században terjedt el. A török hódoltság után, a barokk korban...
A szekszárdi Őrffy család meghatározó, bár talán ma már sokak számára kevésbé ismert alakja dr. Őrffy Lajos. A maga korában neves orvosként ismert Őrffy doktor munkássága éppen egy évszázados múltra tekint vissza Szekszárdon. Ezért is időszerű most megemlékeznünk róla, hiszen...
Talán nem mindenki ismeri Sipos Márton nevét Szekszárdon, hisz oly sok év eltelt már azóta, hogy ez a tehetséges fiú dicsőséget szerzett szülővárosának és egész Magyarországnak. Habár nem Szekszárd színeiben versenyzett, méltán lehetünk büszkék kiváló teljesítményére. Sipos Márton hirtelen robbant...
A mezőgazdasági szakoktatás Tolna megyei megszervezése összefonódott a megye agrárjellegével, mezőgazdaság által meghatározott múltjával. Az alsófokú mezőgazdasági szakoktatás szinte minden formája megtalálható volt a két világháború közötti Tolna megyében. A megyeszerte megszervezett két-három hónapos téli gazdasági tanfolyamok mellett Szekszárdon (az...
A szervezett mentés kezdete az 1887. május 10-én létrejött Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME) megalakulásához köthető Magyarországon. Az egyesület napi 24 órában, ingyenes segítségnyújtást igyekezett biztosítani baleseti sérültek számára a főváros területén. A személyzeti apparátus képzésére az alapító, dr. Kresz Géza...
Gondolatok a Magyar Sport Napjára – A labdarúgósport kezdetei Szekszárdon „A sport lélek nélkül semmi. És a lélek is az, sport nélkül.” (Mészöly Miklós: A sport zsákutcája) Május 6. a Magyar Sport Napja. 1875. május 6-án, Magyarország legrégebbi sportegyesülete, a Magyar Athletikai Club...
Talán nincs eléggé a köztudatban, de a vívás a legeredményesebb olimpiai sportág hazánkban. A magyar vívók az újkori olimpiákon eddig összesen 83 érmet (35 arany, 22 ezüst, 26 bronz) szereztek, lekörözve a szintén sikeres úszókat (összesen 66 érem) és kajak-kenusokat...
Azt írja az újság… Ma már csak az idősebb generáció emlékszik Major Tamás és Psota Irén halhatatlan kettősére a rádiókabaré műsorából. Pedig a ’70-es években még nagyon sokan rajongtak Komlós János kacagtató kabaréjeleneteiért. A kabaré epizódokban Lujza (Psota Irén) a butácska...
Szekszárdi Tennis Club – avagy teniszsport a békebeli Szekszárdon A tenisz egy olyan labdasport, amelynek gyökerei egészen az ókorig – a trigon nevű labdajátékig – nyúlnak vissza. Az ősi játékot Seneca leírásából és falfestményekből ismerjük. A tenisz középkori formája az úgynevezett jeu...
A karácsony a kereszténység legfontosabb ünnepe, világszerte sok millió ember ünnepli Jézus Krisztus születésének napját. Ki így – ki úgy: meghitten, békésen, családi körben; vagy vidáman szórakozva a barátokkal, esetleg nagyobb társasággal. A hagyományok is különböznek, hiszen ahány ház, annyi...
Az első „Szekszárdi Szüreti Napok” ...
Azt hiszem, nem okozok túl nagy meglepetést, ha azt mondom, hogy a nyári kánikulában szinte mindenkinek a nyaraláson jár az esze. Akik már túl vannak az idei üdülésen, azok friss élményekkel feltöltődve gondolnak vissza a kellemes időtöltésre. Akik pedig még...
„Itt van május elseje, Énekszó és tánc köszöntse! Zeng és dalol az élet, Szállj csak, zeneszó, ének, Ébresszed a magyar népet!” Ez a kis dal a múlt század majálisait juttatja eszünkbe, az elmaradhatatlan felvonulásokkal, meg persze sörrel és virslivel. Mára megfakultak...
A leventemozgalom a Horthy-korszak emblematikus ifjúsági sportmozgalma volt. Az 1921-es testnevelési törvény teremtette meg a kereteket létrehozásához, azzal a céllal, hogy fizikai nevelést biztosítson a fiatalok számára, így készítve fel őket a katonai szolgálatra. A végrehajtó rendelet kihirdetését követően a...
„Nagy napok emlékünnepe” - 1848. március 15. emlékezete Szekszárdon „Március idusa nem politikai ünnep, hanem a nemzeté, a szabadságszeretet megnyilatkozása. A közös édesanyának ünneplése előtt leszerelnek a politika terén küzdő ellenfelek és siet mindenki, hogy áldozzon a honszerelem oltárán.” – írta...
A korcsolyázás az egyik legnépszerűbb sportnak számított a 19. század végén az Osztrák-Magyar Monarchiában. A sportág szerelmesei országszerte egyesületekbe tömörülve hódoltak téli szenvedélyüknek. Szekszárdon is virágzó jégsport volt abban az időben, a középosztály apraja-nagyja örömmel sietett a jégre, hogy örüljön...
„Az igazság-keresés műhelyében minden forgács fontos, semmi nem kerülhet tűzbe. Ahogy Szomju Mózes nazarénus lakatos hodály nagy műhelyéből is tilos volt egyetlen kulcsot is szemétbe dobni…” (Mészöly Miklós: Naplójegyzetek, In: A pille magánya, 1989) Szomjú Mózes nazarénus lakatos figurája többször feltűnik...
A két világháború közötti korszak emblematikus ifjúsági mozgalmának, a leventemozgalomnak egyik legfontosabb sportága – a lövészet mellett – a lovaglás volt. Nem sokkal a leventeintézmény létrejöttét követően elkezdődött a lovaslevente szakosztály országos megszervezése. Rudnyánszky Ferenc huszárőrnagy 1926-ban kezdeményezte, hogy szervezzenek...
Mára már kultikus és sokat idézett szöveggé vált Mészöly Miklós írása, melyben a vándorló céhlegények fájának történetét saját Szekszárd-mitológiájának részévé emelte a szerző: „Fontosabb lehetne megemlíteni annak az ezernyolcszázhétben kidőlt diófának a maradék fél törzsét, melyet az erre vándorló céhlegények...
A motorsport egy technikai sportág, amelynek fogalma összeolvadt a féktelen száguldás képzetével. Talán a szabadság utáni vágy volt az, ami a fiatalok körében a kezdetektől oly népszerűvé tette a motorozást. Az első motorversenyt Franciaországban rendezték 1894-ben, akkor még egy autóverseny...
Szekszárd város olvasó közönsége 1898-ban a „biczikli-idény” közeledtével újsághirdetésekből értesült róla, hogy Müller Albert műhelyében már a legújabb kerékpárok is megrendelhetőek. A „műgépész” nem csupán árusította a bicikliket, de javításukat is vállalta. Mindez arról tanúskodik, hogy ekkor már nem volt...
Az Almássy* cukrászda a 20. század elején Szekszárd legendás üzlete volt. A cukrász egyik specialitása volt a rokokó torta: „Oldalát három sorban cukormázba mártott gesztenyével rakta körbe, belül gesztenyekrémmel töltötte meg. Tetejét vattacukorral díszítette, s rózsaszín szalagokkal kötötte át, majd...
Történetünkkel a 2019-ben Vitéz Attila gyűjteményéből a múzeumba került különleges fotóképeslap nyomába eredünk. A fénykép a Szekszárd belvárosi templom úrnapi körmenetét ábrázolja, amint éppen a Garay térről a Széchenyi utcába fordul a tömeg. A lapot 1910. május 30-án Kaminszky János (1860−1933)...
Az emberiség ősidők óta együtt él a vírusokkal. Ezek a vírusok időről-időre járványok okozóivá válnak, és olykor előfordul, hogy az egész világra kiterjedő pandémia alakul ki miattuk. Influenzaszerű magas lázzal járó, légúti megbetegedéses járványról már Hippocrates is beszámolt a Kr...
Tolna megye és Szekszárd első gyógyszertára a Fekete Sas patika 1767-tól működött. A 19. század közepén Rudy János gyógyszerész ugyan tiltakozott a második patika megnyitása ellen, de a város a megnövekedett forgalomra és a konkurencia jótékony hatására hivatkozva mégis engedélyezte. Így...
Báró Augusz Imre utca 45. Itt élt néhány évig Brózik András, akinek a nevét kevesen ismerhetik Szekszárdon. Ellentétben az utca névadójával, a vagyonát a tolnai megyeszékhelynek adományozó Augusz Imrével, akiről a hálás városi közönség már 1894-ben utcát nevezett el. Igaz...
1938. június 13-ra díszbe öltözött a város. Igen tetszetősbe, hiszen olyan rég volt ok és alkalom az ünneplésre. A háború és forradalmak utáni időszak, majd a nagy gazdasági válság a túlélésről szólt, nemigen akadt ünnepelni való. A város egészét megmozgató...
Emlékszem az elképedésemre, amikor először hallottam, hogy harangöntő működött városunkban. No, ha harang, akkor óriási, embermagasságú, több tonnás harangot lát az ember maga előtt... Vajon, hogy kerül egy kisvárosba olyan mester, aki ennek a misztikus folyamatnak csínját-bínját ismeri? És hogy...