Gondolatok a Magyar Sport Napjára

2022. május 06.

Gondolatok a Magyar Sport Napjára – A labdarúgósport kezdetei Szekszárdon

 

„A sport lélek nélkül semmi. És a lélek is az, sport nélkül.”

(Mészöly Miklós: A sport zsákutcája)

Május 6. a Magyar Sport Napja. 1875. május 6-án, Magyarország legrégebbi sportegyesülete, a Magyar Athletikai Club (MAC) Budapesten rendezte meg a kontinens első szabadtéri sportversenyét, ahol atlétikai és ökölvívó számokban mérhették össze erejüket és ügyességüket a sportolók. 2000-ben a magyar kormány úgy határozott, hogy a jeles eseménynek az emlékére május 6-át a Magyar Sport Napjává nyilvánítja.  Azóta minden évben ezen a napon koszorút helyeznek el a Szabadság téren felállított MAC emlékműnél, azon a helyen, ahol egykor azt a bizonyos első szabadtéri versenyt megrendezték. A Magyar Athletikai Club 1875 áprilisában alakult meg és az egyik legsikeresebb magyar egyesület volt, egészen az 1947-es megszüntetéséig.  Sportolói számos világ- és Európa-bajnoki cím mellett 24 olimpiai aranyérmet szereztek. A kék-sárga klub büszkeségei között megtaláljuk például a vívó Gerevich Aladárt, Rajcsányi Lászlót, az atléta Németh Imrét, a birkózó Bóbis Gyulát és a vízilabdázó id. Szívós Istvánt. A klub 1989 óta ismét működik és elsősorban utánpótlásneveléssel foglalkozik. A Magyar Sport Napja kapcsán eszünkbe jut szűkebb hazánk, szeretett kisvárosunk sportja is. Szekszárd korai sportéletét kutatva, a réges-régi fényképek között találunk néhány érdekes fotót a helyi futballcsapatokról is. De vajon, hogyan kezdődött ennek a – napjainkban oly népszerű – sportnak a története városunkban? Következzék egy kis focitörténelem!

Miután egy 1899-es belügyminisztériumi rendelet megtiltotta a kerékpározást a nagyobb városok járdáin és a versenyzésre alkalmas kerékpárokra adót vetett ki, a kerékpársport iránti lelkesedés országszerte alábbhagyott. A kerékpározás visszaesésével viszont párhuzamosan megnövekedett a labdarúgás híveinek száma, megalakultak az első labdarúgó szakosztályok. A szekszárdi fiatalok között akadt néhány, aki budapesti tartózkodása idején megismerte és megszerette az új sportágat, a labdarúgást. Tucsni Pál joghallgató vezetésével ezek a fiatalok elhatározták, hogy Szekszárdon is létrehoznak egy „football-klubot”. Hatalmas lelkesedéssel fogtak bele a klub szervezésébe, a tervekből mégsem lett semmi, a futball klub csak szép álom maradt. Felmerült a gondolat, hogy a városnak végre egy olyan egyesületre van szüksége, amely egyszerre több sportágat képvisel. A Szekszárdi Sport Club 1912. augusztus 1-én tartotta alakuló közgyűlését. A futballszakosztály vezetője Haypál Benő lett, helyettese pedig Debulay Imre. Az újdonsült sportklub futballcsapata Baján lépett először pályára 1912 szeptemberében. Szekszárdon 1912 októberében rendezték az első futballmeccset, a Szekszárdi Sport Club a bonyhádi focistákkal mérte össze erejét. A focipályát a korcsolyapálya mellett alakították ki, és a kijelölt területet erre az alkalomra dróttal kerítették körbe. A pálya egyenetlensége és nagyfokú lejtése miatt a játékosok csak az egyik kapuba tudtak gólt rúgni. A félidőben történt térfélcsere mindkét csapatnak megadta a lehetőséget a gólszerzésre, így a végeredmény döntetlen lett 3-3 góllal.  A Szekszárdi SC később mérkőzéseket játszott a bonyhádi, a paksi, a pécsi, a kalocsai és a bajai futballcsapatokkal, a szekszárdi főgimnázium csapatával, és a másik szekszárdi klub, a Szekszárdi Törekvés Sportegylet futballistáival.

Koncz Ferenc nyomdász vezetésével – a szekszárdi munkásgimnázium égisze alatt – 1912 tavaszán egy munkás futball csapat is alakult Szekszárdon. A lelkes fiatal munkások minden nap edzést tartottak. A város iparos, kereskedő és munkás ifjúsága azonban nem elégedett meg egy focicsapattal, új sportegyesület létrehozását tűzték ki célul. A Szekszárdi Törekvés Sportegyesület néven alakuló klub vezetésére Franek János ipari iskolai rajztanárt kérték fel. Az egyesület alakuló közgyűlését a Szekszárd Szálló kistermében tartották 1913. augusztus 20-án. Az új sportegyletnek a tizenhét évnél idősebb ipari és kereskedelmi alkalmazottak lehettek a tagjai.  A Törekvés futballcsapata a Tolnai Athletikai Club csapatával játszotta első mérkőzését, de nem sokkal később a másik szekszárdi csapattal, a Szekszárdi SC játékosaival is összemérhette erejét. Mindkét egyesületben a labdarúgás lett az első számú sportág és a szekszárdiak körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. Tömegek látogattak ki a meccsekre, hogy szurkoljanak kedvenc csapatuknak. A mérkőzések időpontjáról a szervezők falragaszokon tájékoztatták a város focikedvelő közönségét. A szabadtéri pálya nem mindig volt alkalmas a spottevékenység gyakorlására, a téli időszakban a klubok focistái birkózó edzéseket tartottak, hogy formában maradjanak. A futball szezon általában minden évben húsvétkor vette kezdetét, és egészen az őszi rossz idő beköszöntéig rúghatták a bőrt a szabadban.

1919. május 1-én a Szekszárdi Törekvés SE futballcsapata a budapesti Vasas SC csapatát látta vendégül Szekszárdon. Sajnos nincs információnk arról, hogy melyik csapat nyerte meg a barátságos mérkőzést azon a május elsején, de egy fotográfia megőrizte az esemény emlékét és a szekszárdi csapat tagjainak nevét. A következő játékosok léptek pályára: Kovacsics, Hangonyi, Tóth, Nagy, Vas, Debulay, Fontányi, Joó, Posta, Viola, Mire. A szóban forgó fényképen az ellenfél játékosai is szerepelnek, akiknek a neve nincs feltüntetve a képen. A budapesti Vasast 1911-ben alapították, és kezdetben alacsonyabb osztályokban szerepelt. Az 1916/17-es bajnokságon azonban már az élvonalban mutatkozhatott be, és az 1920-as évek végéig stabil középcsapatnak számított. Az 1928-ban a másodosztályba került csapatot 1941-ben jelentős állami támogatással indították el az újabb fellendülés útján. A második világháború után a Magyar Kommunista Párt vette szárnyai alá a klubot, amelynek az 1940-es évek közepén Kádár János volt az elnöke. A Vasas története során hat alkalommal nyert magyar bajnoki címet, négy alkalommal volt kupagyőztes, a magyar labdarúgócsapatok élvonalbeli mérkőzései alapján számított eredményességi listán pedig az 5. helyet tudhatja magáénak.

Az 1912 óta működő Szekszárdi Sport Club egyre inkább anyagi gondokkal küzdött, ezért a vezetőség 1921 májusában úgy döntött, hogy az egyesületet feloszlatja, és egy új egyesületet hoznak létre, amely a Turul Szövetség tagegyesülete lesz. A klub aktív és passzív vagyonát a közgyűlés átadta a vármegyei Turul Szövetségnek, amelybe a tagok mind beléptek. Hivatalosan ezt követően alakult meg a Szekszárdi Turul Sportegylet 1922. december 13-án.  A Szek szárdi Turul Sportegylet is bekapcsolódott a magyar labdarúgás hivatalos szervezetébe, tagja lett a Magyar Labdarúgók Szövetségének. 1924-ben már a szövetség délnyugati kerületének bajai alosztályában kiírt bajnoki küzdelmekben is részt vett. Az első bajnoki mérkőzést a szekszárdi vásártéri pályán játszották a Bajai Sport Egylet csapata ellen. A Turul Sportegylet futballszakosztálya 1924. december 14-én tartotta alakuló ülését, a szakosztály elnöke dr. Korniss István lett. 

 A Szekszárdi Törekvés 1923-ban ünnepelte tíz éves jubileumát, amelynek alkalmából futballmecset rendeztek az aktív játékosok és a tíz évvel korábbi csapatban játszó „öregfiúk” között. Az „old boys” csapat a következő személyekből állt: Kövendy Lajos, Zámbó István, Mutsenbacher Lajos, Németh János, Dani György, Honorits József, Tóth Sándor, Rottkay Árpád, Sztaszinó László, Benács Lajos, Bóday Gusztáv, a tartalék játékos pedig Erős József volt. A múzeum gyűjteményében található egy fénykép, amelyen minden bizonnyal a Turul „old boys” csapata van megörökítve, mégpedig az 1923-as jubileumi mérkőzés alkalmával.

A Magyar Labdarugó Szövetség pécsi kerületének bajai alosztályában az 1924–25. évi bajnokságáért hat egyesület csapata küzdött (Bajai Sport Egylet, Bajai Turul Sportegylet, Bajai Munkás Testedző Egylet, a Bácsalmási Sport Club és Szekszárdról a Turul és a Törekvés). A csapatok a bajnokság őszi és tavaszi fordulójában egy-egy mérkőzést vívtak egymással. A Szekszárdi Turul Sportegylet lett a bajai alosztály bajnokcsapata (7 győztes mérkőzés, 3 döntetlen). A Turul futballcsapata rendszeresen összemérte erejét az évek során a rivális szekszárdi csapattal, a Törekvéssel, miközben továbbra is a bajai alosztály keretében küzdött a bajnokságért. A futball szakosztályok teljesítménye 1927-ben az előző évekhez képest visszaesést mutatott, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy nem volt olyan alkalmas hely, ahol a csapatok az edzéseket megtarthatták volna. A korábban pályának használt területet az Országos Földbirtokrendező Bíróság házhelynek osztotta ki, az új pályaterület kialakítása pedig hónapokig tartott a volt vásártér területén. Az új pálya végül elkészült, és 1927. szeptember 8-án az ünnepélyes felavatás is megtörtént. A bajnokságot nyert szekszárdi leventecsapat játszott futball mérkőzést az új városi sporttelepen a Turul és a Törekvés játékosaiból összeállított kombinált csapattal. A kezdőrúgást a város polgármestere, vitéz Vendel István tette meg, a mérkőzés előtt és a szünetben pedig a leventezenekar szórakoztatta a közönséget.

A Törekvés a huszonötéves jubileumát is a pályán ünnepelte 1928-ban. A Bátaszéki Vasút ellen játszott a csapat és ezen a napon került sor az új sportpályán a lelátó ünnepélyes átadására is. Ebből az alkalomból is fényképen örökítették meg a Törekvés játékosait. A fényképen szereplő focisták neve a következő: Benács (előtte a kislánya látható), Kovács Andor, Gál István, Déman Lajos, Takács, Kaszler Ferenc, Rohi, Albert Nándor, Hermann, Füzesi János, Joó Sándor. A fotó jobb oldalán Koncz Ferenc is látható, aki hosszú időn át a csapat intézője volt. A közelmúltban egy újabb fénykép bukkant fel Szekszárd futballtörténetéből, amely feltehetően a Törekvés csapatát ábrázolja az 1910-es évek végén vagy az 1920-as évek elején. Biztosan azonosítható a fotón Koncz Ferenc és Sztaszinó László, a játékosok közül pedig Tóth Sándor, Fontányi, Posta és Joó Sándor.

1928 húsvétján a Szekszárd–Pécs II. osztályú városközi mérkőzésre Sztaszinó László szövetségi kapitány ismét vegyes csapatot állított össze a Turul és a Törekvés legjobb futballjátékosaiból. Mindkét sportegyesület nehéz anyagi helyzetben volt, és lehetséges megoldásként felmerült egy vármegyei jellegű sportegyesületet létrehozásának a gondolata. A korábban rivalizáló egyesületetek vezetői belátták, hogy egy új, megyei egyesület létrehozása megoldást jelenthet egy olyan szorító helyzetben, amelyben már fennmaradásuk is bizonytalanná vált. 1929 márciusában tárgyalások kezdődtek a Törekvés és a Turul között egy esetleges fúzióról. A Törekvés hajlandónak mutatkozott az egyesülésre, de mindenképpen új nevet akart, nem volt hajlandó beolvadni a Turulba. A tárgyalások végül 1931-ben nyugvópontra tértek, a Szekszárdi Turul Sportegylet és a Szekszárdi Törekvég Sport Egyesület úgy döntött, hogy közösen folytatják tovább. A „Tolnavármegye” Sport Egylet, Szévald Oszkár alispán elnöklete alatt, 1931. február 21-én tartotta első választmányi ülését. Az új egyesület vezetősége célul tűzte ki, hogy a leventeköteles sorból kikerülő sportolók számára edzési és versenyzési lehetőséget biztosít, és igyekszik megtartani őket a sport világában.

Mácsainé Iván Éva

Képek: https://terkeplap.wmmm.hu/terkep#106

Források:
Tolnamegyei Közlöny
Tolnamegyei Ujság
Tolna Megyei Népújság