A Mezőgazdasági Szakiskola megszervezése Szekszárd-Palánkon

2023. március 29.

A mezőgazdasági szakoktatás Tolna megyei megszervezése összefonódott a megye agrárjellegével, mezőgazdaság által meghatározott múltjával. Az alsófokú mezőgazdasági szakoktatás szinte minden formája megtalálható volt a két világháború közötti Tolna megyében. A megyeszerte megszervezett két-három hónapos téli gazdasági tanfolyamok mellett Szekszárdon (az elemi iskolára épülő) gazdasági népiskola, valamint kétéves – elsősorban a téli hónapokat igénybe vevő – Téli Gazdasági Iskola is működött. Az alsófokú mezőgazdasági képzés legmagasabb szintjét képviselő mezőgazdasági szakiskolák – gazdák és gazdasági altisztek képzését célozva – 1929-ben jelentek meg a képzési rendszerben. Szekszárd, illetve Tolna megye kedvező adottságai tették lehetővé az új iskolatípus megyebeli megszervezését.

A Földművelésügyi Miniszter leirata alapján a Szekszárdhoz tartozó Palánk pusztán 1926-ban kezdődött meg „a vármegye kulturális előrehaladása és gazdasági jólétének fejlesztése” céljából létesítendő „M. Kir. Földművesiskola” szervezése.

Az új iskola építése 1929-ben indult meg, Dicenty László építész vezetésével. Szeptemberre nemcsak a tanügyi épület készült el az (emeletes) internátussal, hanem a tanistálló, a gépszín és a kocsiszín építése is befejeződött. Egyúttal az iskolaépületet körülölelő több holdas terület parkosítása is megkezdődött. Az építkezés kiadásainak nagy részét a Földművelésügyi Minisztérium állta, de a költségek finanszírozásához (a villanyvilágítás, az egészséges ivóvíz, valamint az iskolához vezető bekötő út biztosításához) a vármegye anyagi támogatására is szükség volt.

A tanítás még az év őszén, 1929. október 1-jén megindult az új tanügyi intézményben. Alig néhány hónappal később az iskola elnevezésének módosításáról számolt be a korabeli helyi sajtó: „Az állami földművesiskolák nevét a földművelésügyi miniszter legutóbb kibocsátott körrendeletével mezőgazdasági szakiskola névre változtatta át. Így a Palánk-pusztán lévő földművesiskola helyes neve: palánki M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola.” – írta a Tolnamegyei Ujság 1930. január 15-én.

A következő – 1930. október 1-vel kezdődő – tanévre vonatkozó felvételi hirdetményben már az alábbi jellemzés olvasható az iskoláról: „Az uj mezőgazdasági szakiskola Szekszárd megyei városától mintegy 3 és fél kilométerre lévő Palánk-pusztán, a Sió csatorna mellett fekszik. A várossal jó karban tartott köves út köti össze. Vasúti megállóhely létesítése kilátásba van helyezve. Az iskola birtokának területe 315 kat. hold. Az emeletes internátus központi fűtésre van berendezve, villany világitás- és vízvezetékkel van ellátva. Világos tantermek és tágas hálószobák állanak a tanulók rendelkezésére fürdőszobával egyetemben. Az iskola fekvése szép és egészséges.

A szakiskolába a 17. életévüket betöltött, legalább négy elemi osztályt végzett (gazda)ifjak nyerhettek felvételt. A kétéves tanulmányi idő alatt a diákok elméleti és gyakorlati oktatásban részesültek. A gyakorlati képzés az iskolához tartozó 315 kat. holdas tangazdaságban folyt, amely egyúttal az intézmény önfenntartásához szükséges bevételeket is biztosította. A megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tejet nagyrészt a vármegyei közkórháznak értékesítették, részben pedig saját célra, étkezéseik biztosítására hasznosították. Eleinte valamennyi tanuló az egész tanévet Palánk pusztán töltötte, elhelyezésük bentlakásos rendszerben, az internátusban történt. Még a környéken lakó diákok is csupán ünnepnapokon, illetve a nyári – egy hónapos – szünet során utazhattak haza.

Az iskola legfontosabb célkitűzése, ahogyan az 1930-as pályázati hirdetményben is olvashatjuk: „a vidék kisebb birtokosainak fiait gazdaságuk okszerű kezelésére megtanítani, továbbá nagyobb birtokokra szükséges felügyelőket kiképezni. A felvett tanulók az iskolában eltöltendő két év alatt elméletileg és gyakorlatilag teljes részletességgel tanulják a növénytermelést, állattenyésztést, kert- és szőlőmivelést. Megtanulják a gazdáknak szükséges számadások vezetését, egyszerűbb gazdasági ügyiratok készítését, kisebb földterületek felmérését.

A szakvizsga letételével megszerzett végbizonyítvány birtokában – amellyel a „szakiskolát végzett gazda” cím járt – legtöbben a szakmában maradtak. A továbbiakban vagy saját kisgazdaságukat vezették, vagy pedig valamely uradalom tejmesteri, állattenyésztői, magtárosi pozícióját töltötték be. 1932-ben már az iskola II. éves hallgatóinak évzáró vizsgájáról tudósítva a helyi sajtó, a palánki szakiskola eredményes működéséről számolt be. Ahogyan a híradásban is olvashatjuk, az iskolát ekkoriban nem csupán a környékbeli megyékből keresték fel, hanem vonzáskörzete a távolabbi megyékre, régiókra is kiterjedt. „A hallgatóság örömmel tapasztalta az intézetben elért gyönyörű oktatási eredményeket és (…) ebben a kisgazdatársadalom szaktudását gazdagítani hivatott iskolában bőven vannak Bácskából, Baranya, Veszprém, Hajdú, Borsod, Gömör és Nógrád megyéből való növendékek is.

A két világháború között számos diák nyert képesítést a palánki mezőgazdasági szakiskolában, amelynek sikeres működéséről emlékezett meg a helyi sajtó 1936. augusztus 19-i lapszámában is: „A gyönyörű mintagazdasággal felszerelt modern tanintézet falai közül máris igen sok pompásan képzett kisgazda került ki és otthonában gazdatársai között valamennyi irányt mutat a tudományos alapokra fektetett és jobban jövedelmező földmivelésnek.”

A szakiskolák és tangazdaságaik feladata nem csupán az ott tanuló diákok oktatása volt, de gazdasági ismereteket közvetítő tanfolyamok – illetve előadások – tartásával, szakmai tanácsadással egyúttal a környék gazdasági fejlődését is szolgálták. „Az ország szakoktatási intézményeinek célja, hogy tanításaival gazdasági kulturánkat fejlessze. Ez év folyamán a szekszárdi m. kir. mezőgazdasági szakiskola tanárai szinte emberfeletti munkát fejtettek ki, hogy minél szélesebb körben terjesszék a gazdasági kultúrát.” – írta a Tolnamegyei Ujság 1936-ban.

A palánki szakiskola egyenletes fejlődését a második világháború hadi eseményei akasztották meg. A világháborús helyzet ellenére azonban 1944-ig az iskola még jobbára rendezetten működött. Majd 1944 őszén a szovjet front közeledtével az intézmény áttelepítéséről döntöttek. Az iskola berendezéseit, iratanyagát, élelmezését, állatállományát menekítő uszály azonban Siófok közelében megsérült, rakománya nagyrészt megsemmisült. A palánki mezőgazdasági szakiskola első, fontos korszaka zárult le 1944-ben.

 Szöveg: T. Konkoly Lilla

Felhasznált irodalom, források:

 Hat évtized a Szekszárd-palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskolában 1929–1989. Szerk. Beödök Bertalan – Antal Emília. Szekszárd, 1989.
Szekszárd város történeti monográfiája I–II. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárd, 1989.Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája. Szekszárd, 1941. (Hasonmás kiadás. Szerk. Gaál Attila. Szekszárd, 2006.)
Tolnamegyei Ujság (1919–1943)

Képek: https://terkeplap.wmmm.hu/terkep#108

  1.  M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás, Szekszárd-Palánk (1930-as évek vége). Készítette: Monostory utóda Kalántay (WMMM Újkortörténeti dokumentum gyűjtemény, ltsz: 2022. 37. 6.)
  2. kép. Szekszárd. Mezőgazdasági Szakiskola (1948 körül). Készítette: Művészeti Alkotások V.