Tolna megye és Szekszárd első gyógyszertára a Fekete Sas patika 1767-tól működött. A 19. század közepén Rudy János gyógyszerész ugyan tiltakozott a második patika megnyitása ellen, de a város a megnövekedett forgalomra és a konkurencia jótékony hatására hivatkozva mégis engedélyezte.
Így 1863-ban az Erdélyből származó Brassay Mihály (?−1874) Széchenyi u. 641. (ma 30.) szám alatt megnyithatta Szekszárd második patikáját. Gyógyszertárát I. Béla királyról nevezte el, feltehetően ő festette meg I. Béla király ideálportréját gyógyszertára cégérének. Az 1865-ös ellenőrzés kiemelte a patikus műveltségét, a gyógyszertár jó hírnevét, felszereltségét, rendezettségét és a pontos kiszolgálást.
Brassay halála után a következő gyógyszerész Unger Domokos (?−1888) volt, aki jellegzetes figurája volt a szekszárdi társasági életnek, részt vett a jótékonysági akciókban, valamint a Szekszárdi Korcsolya Egylet szervezőjeként is tevékenykedett. 1883-ban Szekszárd nagyközség megbízásából Budán tanulmányozta a filoxéra terjedését Molnár István vincellér-képző tanár és filoxéra biztos vezetésével. Unger Domokost elkedvetlenítette a megelőzésre tett javaslatainak sikertelensége, 1883 végén eladta szekszárdi gyógyszertárát és Zalaegerszegre költözött.
1884-től Báthory Elek (1842−1907) vezette a gyógyszertárat. Báthory tagja volt a Szekszárdi Népbank felügyelőbizottságának, a Szekszárd Vidéki Méhész Egyletnek. 1889-ben meghalt felesége, aki 32 éves volt és két leányt hagyott félárván. Báthory 1891-ben újra megnősült özv. Herczog Józsefné Hofmann Lujzát vette feleségül, aki Herczeg Ferenc író édesanyja volt. 1893-ban Báthory Elek eladta gyógyszertárát és Versecre költözött.
Az I. Béla királyhoz címzett gyógyszertár új tulajdonosa 1893. december 2-án Szeghy Sándor Zoltán (1870−1947) gyógyszerész lett. Szeghy következő év tavaszán a patika épületét is megvásárolta. Nyárra nemcsak a patikát „csinosította ki”, hanem júliusban egy szikvíz gyárat is átadott. „Van szerencsém értesíteni Szegzárd és vidékének nagyérdemű közönségét, hogy Szegzárdon, Széchenyi-utca 641. szám alatt saját házamban levő gyógyszertáram mellé, HYGIEIA elnevezéssel folyékony szénsav s szabadalmazott vízszűrő készülékkel SZIKVIZGYÁRAT rendeztem be és a forgalomnak átadtam. Különösen felhívom a figyelmet arra, hogy az általam gyártott szikvíz a legtisztább és hogy úgy a külső csínra, mint a víz tisztaságára kiváló gondot fordítok.” − hirdette vállalkozását a helyi sajtóban. A patikus a szikvízüzemet 1902-ig üzemeltette. Külön érdekesség, hogy a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteménye őriz egy Szeghy-féle szikvizes palackot. Lsd: https://mkvm.hu/mdcb/?id=41280
1909-ben városi látványosság lett a gyógyszertár kirakatában elhelyezett villanyvilágítású reklámtábla. Szeghy 1914-ben modernizálta patikáját: „A szemnek jóleső látványosság most Szekszárdon az újonnan átalakított I. Béla király gyógyszertár, amely Szeghy Sándor gyógyszerész tulajdona. A gyógyszertár külsőleg és belsőleg új formát nyert. Tulajdonosa nem kímélte a költséget, áldozatot, hogy igazi fővárosi fényt és pompát mutasson be új kirakatával s egy kis élénk hatást vigyen be utcáink és kirakataink szürkeségébe. Átalakíttatta az egész épület földszinti frontját. A falat a járdától jó méter magasan s a falak közét izléses márvány burkolat fedi s a portalé többi része, oxidált rézveretű hatalmas ornamentális kiugrókkal. Fent az »I. Béla király gyógyszertár« üvegre festett cégtáblát este belülről pazar villanyfény világítja meg, úgyszintén az üvegfestésű királyi arcképet s az ízlésesen tükröződő többi feliratokat is. A két hatalmas kirakat díszes üvegállványai tele a legválogatottabb illat és kozmetikai szerekkel. A gyógyszertár belső helyiségét is újból tapétázták, az állványokat újra festették. Maga a helyiség a kirakatok megnagyobbításával világosabbá, így derültté, barátságosabbá vált s esti megvilágítása a szép rézveretű oxidált csillárokkal igazán nagyvárosi.” −írta a Tolnavármegye és a Közérdek. Ezt az elegáns patikabelsőt mutatják meg Brózik András fényképei, a fiatal gyógyszerész 1937 januárjától közel másfél évig dolgozott Szekszárdon. Az I. Béla király patika vezetését 1938-tól Szeghy Sándor Lajos (1895−1971) okleveles gyógyszerész vitte tovább az 1950-es államosításig.
1950-től a földszinti a patika felett, az emeleten és a hátsó fronton a Gyógyszertári Központ működött 1980-ig, a Palánki úton felépült új Központ átadásáig. A 1980-as évek elején a Széchenyi utca 26−34. házainak az utcafrontra merőlegesen álló hátsó épületrészeit elbontották, így alakították ki a Kiskorzó teret. Az épület földszintjén ma is gyógyszertár működik. A Szeghy-féle 1914-es átalakítás utolsó emlékét az oxidált-rézveretes ajtót a 2000-es évek egyik felújítása tüntette el.
Képeket lásd az épületnél. http://terkeplap.wmmm.hu/terkep#83
Lovas Csilla