A szekszárdi Őrffy család meghatározó, bár talán ma már sokak számára kevésbé ismert alakja dr. Őrffy Lajos. A maga korában neves orvosként ismert Őrffy doktor munkássága éppen egy évszázados múltra tekint vissza Szekszárdon. Ezért is időszerű most megemlékeznünk róla, hiszen bár orvosi pályafutásának mindössze tíz évét töltötte szülővárosában, mégis működése nemcsak Szekszárd, hanem Tolna megye közegészségügy történetének is jelentős állomásává vált.
Őrffy Lajos 1888. június 25-én született Szekszárdon, a neves szekszárdi ügyvéd, Őrffy Lajos és felesége, Somogyi Anna gyermekeként a mai Dózsa György utca északi végén álló Őrffy-házban. Diák éveit szülővárosában töltve az 1905/06-os tanévben érettségizett a szekszárdi gimnáziumban. Orvostudori oklevelének (1911) megszerzését követően kórházi gyakorlatát előbb a budapesti Szent István Kórház Belgyógyászati Osztályán, majd a Budapesti I. számú Női Klinikán (1912–1914) végezte. Az I. világháború idején, 1914 nyarától harctéri szolgálatot teljesített. A háború évei alatt házasodott meg Budapesten, a kajdacsi származású Nászay Teréziát vette feleségül 1917-ben. Nem sokkal később két gyermekük született: Őrffy Zsuzsanna (1920–2020) és Őrffy Pál Péter (1923–1982).
A háború lezárulását követően 1918-tól a Budapesti Bábaképző Intézet tanársegédi pozícióját töltötte be 1921 szeptemberéig. Ezzel egy időben a Budapesti Fehér Kereszt Kórházban belgyógyászat és csecsemőgyógyászat szakirányban szerzett további tapasztalatot. Tehetségét és szakmája iránti elhivatottságát tükrözte dr. Lovrich József – a budapesti bábaképző intézet vezetője – Őrffy doktorról megfogalmazott jellemzése: „elsőrangú szülész és nőgyógyász, kitűnő operateur, elsőrangú tanár”. Ezekkel az ajánló sorokkal tért vissza szülővárosába – és került a városi közegészségügyi igazgatás élére – 1921 őszén, ahol a nyár folyamán megürült városi tisztiorvosi állást neki ajánlotta fel a városvezetés. Nem csekély büszkeséggel fogadta a jóhírű orvos hazatérését a város lakossága sem: „Városunk élére dr. Őrffyben végre egy modern látókörű orvos kerül” – fogalmazta meg a korabeli sajtó 1921 szeptemberében.
Ezzel egy időben kezdte meg tanári működését is a szekszárdi Ferenc kórházban elhelyezett Magyar Királyi Bábaképző Intézetben, fontos szerepet vállalva ezzel a környékbeli bábák magas szintű oktatásában. Majd alig másfél évvel később (1923 februárjában) már az akkor önállósított tanintézet igazgató főorvosi kinevezését is elnyerte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából. Tanári munkája mellett egyúttal rendelőt is nyitott szülőházában, az Őrffy-házban. 1923 februárjában a – Stefánia Szövetség és a Szociális Misszió Társulat által működtetett – szekszárdi Anya- és Csecsemővédő Intézet orvosfőnökévé nevezték ki. A kezdetben Őrffy doktor szakszerű vezetésével működő intézmény sok szegény sorsú nőnek segített ruházattal, kelengyével, orvossággal. Nem sokkal szülővárosába való hazatérését követően már több, a helyi közegészégügy területén fontos szerepet betöltő intézmény vezetését látta el. Nemcsak a szekszárdi bábaképző intézet és a nőgyógyászati osztály, hanem a szekszárdi anya- és csecsemővédő intézet is Őrffy Lajos hozzáértő vezetésével működött a húszas évek közepén. A város elismerését tükrözte a korabeli sajtó hasábjain olvasható vélekedés, amely „európai színvonalon álló szakemberként” jellemezte a neves orvost.
Orvos-tanári munkája mellett jelentős szerepe volt az egészségügyi alapismeretek közvetítésében is. Az anyák számára szervezett előadássorozatában „mindenki számára közérthető módon” adta elő az anya- és csecsemőápolással kapcsolatos legfontosabb ismereteket, gyakorlati tanácsokat. Az Országos Orvosszövetség tudományos orvosgyűlésén is számtalan tudományos előadást tartott.
A húszas-harmincas évek fordulóján dr. Tauffer Vilmos (szülészeti kormánybiztos) javaslata alapján az országot szülészeti kerületekre osztották. A szekszárdi kerületet három (Tolna, Fejér, Veszprém) vármegyére kiterjedő hatáskörrel tervezték megszervezni, amely élére a minisztérium 1929 őszén dr. Őrffy Lajost nevezte ki.
A következő években begyűrűző gazdasági világválság kedvezőtlen hatásai azonban hamarosan a szekszárdi kórházat is elérték. A bábaképző intézet járandóságát folyamatosan csökkentve, majd takarékossági okokra hivatkozva a kormány végül 1932 nyarán váratlanul beszüntette a szekszárdi tanintézetet. Őrffy Lajost, az intézmény vezetőjét pedig hasonló munkakörben a szombathelyi bábaképző intézet élére nevezte ki.
Szülővárosában folytatott munkásságának jelentősége azonban kétségbevonhatatlan. Ahogyan dr. Treer István, a szekszárdi Ferenc kórház akkori igazgató főorvosa Őrffy doktor tíz éves szekszárdi működését jellemezte: „a legkényesebb tudományos követelményeknek is megfelelő kulturnívóra emelte és fellendítette a takarékossági szempontból most megszüntetésre ítélt tekintélyes kultúrintézményt”.
Sokoldalú szervezőtehetsége, szakmai tudása Szombathelyen is megmutatkozott. Érdemeinek jutalmazására a kormányzó 1943-ban magyar királyi egészségügyi főtanácsossá nevezte ki. A szombathelyi intézményt 1943-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette. Bár még ebben az évben visszaköltözött Szekszárdra, de orvosi gyakorlatot többé már nem folytatott.
Dr. Őrffy Lajos 1970-ben, szülőházában hunyt el 81 évesen. A szekszárdi újvárosi temetőben található családi sírboltban helyezték végső nyugalomra május 13-án.
T. Konkoly Lilla
Felhasznált irodalom
Horváth Boldizsár – Illei György: A szombathelyi bábaképző és szülészeti osztály kilenc évtizede. Vasi Szemle XL/4 (1986) 481–499.
Források
MNL TML IV.404.b. Tolna vármegye alispánjának iratai, Közigazgatási iratok, Alispáni iratok 15680/921.
Közérdek 1905–1910
Tolnamegyei Közlöny 1873–1918
Tolnamegyei Ujság 1918–1944
Tolnavármegye 1890–1909
Tolnavármegye és Közérdek 1910–1918
Képek jegyzéke
- kép. Dr. Őrffy Lajos, forrás: Horváth – Illei 1986, 485. lsd.: https://terkeplap.wmmm.hu/terkep#110 10. kép
- kép. A szekszárdi Magyar Királyi bábaképző Intézet épülete az 1930-as évek elején,
WMM Újkortörténet Archívfotó-gyűjtemény, ltsz.: 2012.01.24. lds.: https://terkeplap.wmmm.hu/terkep#66 9 kép. - kép. Az Őrffy-ház Dózsa György utca felőli nézete, fotó: Retkes Tamás lsd.: https://terkeplap.wmmm.hu/terkep#110 1. kép
- kép. Az Őrffy-ház udvar felőli homlokzata, fotó: Retkes Tamás lsd.: https://terkeplap.wmmm.hu/terkep#110 2. kép