Rokokó frizura az Almássy cukrászdában

2020. június 24.

Az Almássy* cukrászda a 20. század elején Szekszárd legendás üzlete volt. A cukrász egyik specialitása volt a rokokó torta: „Oldalát három sorban cukormázba mártott gesztenyével rakta körbe, belül gesztenyekrémmel töltötte meg. Tetejét vattacukorral díszítette, s rózsaszín szalagokkal kötötte át, majd színes ostyarózsákat tűzött bele. Úgy nézett ki az egész, mint egy rokokó frizura...” − emlékezett vissza a gyermekkori élményre Vendel Mohay Lajosné Lucyka 1991-ben.

A cukrászda története azonban jóval korábban kezdődik. Almássy Károly (1869−1902) cukrász 1897. november 1-jén nyitotta meg üzletét a Martin-féle házban, ami a Széchenyi u. 43. számú épület helyén állt.

Elődje a szekszárdi Mutschenbacher Károly volt, aki 1875-től árult édességeket ugyanitt. Az ő halála után az özvegye vitte tovább a cukrászdát 1894-ig. Ezt követően néhány évre Stégner Ferenc vette át a boltot. Őt követte 1897. novemberétől Almássy Károly, aki a kor kívánalmainak megfelelően felújított cukrászdával várta a vevőket. Az vállalkozás fellendülését mutatja, hogy már két év múlva, 1899-ben átköltöztette üzletét a Garay térre, a Szegzárd szálló egyik bolthelyiségébe.

Almássy Károly néhány évvel később fiatalon, 33 évesen, 1902 áprilisában meghalt. Özvegye két kislány nevelése mellett átvette a cukrászda irányítását. Azért, hogy talpon tudjon maradni, el kellett adnia a férje által vásárolt 7800 és 5050 négyszögöles szőlőket. Az asszony üzleti érzékét mutatta, hogy év végén az újságban a helyi kereskedőket bemutató reklámoldalon ott volt az ő hirdetése is, de immár nem egyszerűen a közönség pártfogását kérte, mint egykor férje, hanem konkrét ajánlatot adott: „Özvegy Almássy Károlyné cukrász-üzlete Szegzárd, a Szegzárd-szálló bérházában. Ajánlja dúsan felszerelt czukrász-üzlete megtekintését. Naponta friss sütemények czukorkák, bonbonok, torták, juték, stb. Lakodalmi, névnapi és egyéb estélyekre megrendelések elfogadtatnak s azonnal teljesíttetnek” A következő évben pedig megkezdte fagylaltos kocsival való utcai árusítást is: „Naponta hatféle fagylalt kapható; kis adag 10 fillér, nagy adag 20 fillér és pedig eredeti, hamisítatlan természetes anyagból lesz előállítva” − hirdette Almássyné, és felhívta a vevők figyelmét, hogy csak az „Almássy-czukrászda” feliratú kocsiról vásároljanak.

A következő években sem hirdetett sokszor, tavasszal a fagylaltárusítás megkezdését jelentette be, az év végén pedig a szezonális termékeit reklámozta. Almássy Károlyné 1905-ben azt tervezte, hogy üzlete előtt kis teraszt alakít ki a széles járdán. Árnyékoló ponyvát szereltetett fel (ezt néhány korabeli képeslapon láthatjuk is), asztalokat, székeket és virágokat szerzett be, de csak nehezen kapott engedélyt a várostól a terasz kialakítására. A kezdeményezés végül mégsem lett sikeres, mert a téren szálló por nem kedvezett a szabadtéren való fagylaltozásnak. 1906-ban egész évben hetente hirdeti cukrásztermékeit. Az év elején süteményeit, cukorkáit és teasüteményeit ajánlja, majd a húsvéti tojásokat. Májustól fagylaltot kínál, de az utcai árusítás helyett a házhozszállítást vezeti be, hogy a nagyérdemű közönsége „a poros, piszkos és levegő-ízes fagylalt élvezését” elkerülhesse. Szeptemberben visszatér a teasütemények bonbonok és friss sütemények reklámozásához. Decemberben már kimondottan a karácsonyi ünnepre ajánlja „saját készítésű, legszebb kivitelű, igen ízletes tortáit, krémeket, teasüteményeket, krohambusokat, parfékat, fagylaltokat, díszműdarab számtalan fajú cukorkáit és süteményeit.”

Özvegy Almássy Károlyé Simon Etel 1908. december 2-án feleségül ment Majtány József bezdáni cukrászhoz, ettől kezdve ketten vezették az üzletet, a jól ismert „Almássy cukrászda” elnevezésen azonban nem változtattak. 1910-től termékeikből karácsonyi kiállítást rendeztek. „Bámulatos olcsó árakban kaphatók saját készítményű legjobb minőségű karácsonyfa függelékek, marcipán alakzatok, legfinomabb bonbonok, szalon-cukorka kilója 2 K 40 fill., teasütemények elsőrendű töltött 100-féle választékban, dezert [!] sütemények, torta-különlegességek, e szakmába vágó bármiféle dolgok a legjutányosabb árakban. Megjegyzem, hogy üzletemben gyári árut nem tartok.” − hirdette meg vásárát a cukrászda. Az akció bizonyára nagy sikert aratott, mert a következő évektől hagyományává vált, hogy a húsvéti és a karácsonyi választékot „vásárlásikényszer nélküli” kiállításon mutatták be. A cukrászda olyan elismert lett, hogy vidéken visszaéltek a nevével, és „hamisították” süteményeit.

A cukrászda bérleti szerződése a Szekszárd Szálló épületében 1911-ben lejárt. Majtány József és felesége 37 000 koronáért megvásárolta Dr. Abay János ügyvéd házát a Széchenyi utcában. Szeptember elején ebben a 21-es számú házban, közvetlenül a Mayer-ház mellett nyitották meg új üzletüket. Az U alaprajzú, földszintes épület kis udvarral is rendelkezett. Itt végre kellemes teraszt alakíthattak ki néhány asztallal és sok virággal, ahogy azt a tulajdonos által a cukrászda reklámozására ekkortájt kiadott fényképes képeslap is mutatja. A fotó érdekessége, hogy a teraszon még nem a vendégek ülnek az asztaloknál. Leghátul egy cukrászfiút látunk fehér sapkában, elől két kisasszonyt csinos egyenruhában (akik koruk alapján lehetnek akár az Almássy lányok, Böske és Ilona), a második asztalnál pedig egy kalapos férfit (aki feltehetően maga a tulajdonos, Majtány József).

Az új cukrászdát „oly fényűzéssel rendezték be, mely bármely nagyvárosi hasonló üzlettel bátran kiállja versenyt. Van ebben a helyiségben minden, mely a legkényesebb igényeket is kielégíti s a legfokozottabb kényelmet szolgálja. Van benne társalgó és pipázó helyiség s minden szemet gyönyörködtető módon van berendezve. Maga az üzlet a legszolidabbak egyike. Olcsó árért a legízletesebb mindenkor friss sütemények állnak a fogyasztó közönség rendelkezésére.” − írta a Tolnamegyei Közlöny. A következő tudósításban további részleteket tudhatunk meg a látványossággá lett üzletről: „Az igazán modernül és fényesen berendezett cukrászda naponta szép és nagy közönséget vonz magához. Megemlítésre méltó az igazán pazar fénnyel berendezett szalon, továbbá a kis kávéház, melyből a dohányfüst a körülbelül 7 métermázsás óriási ablakfal félrebillentésével pár pillanat alatt eltűnik. A vendégek szórakoztatására kis billiárd asztal, tivoli, tekepálya s a többi áll rendelkezésre. Az előzékeny tulajdonosok munkatársunknak még a munkatermet is bemutatták, bizonyságául annak, hogy ott is a legnagyobb tisztaság és rend van. A fűthető folyosón lesznek a ruhafogasok és az ott elhelyezett asztalokon a karácsonyi és húsvéti vásár. A nagy befektetéssel berendezett szép cukrászda a főváros bármelyik palotájában sem festhetne jobban, mint jelenlegi helyén.” − írta a Tolnavármegye és a Közérdek.

A tulajdonos pedig személyes hangú hirdetésben kérte a közönség támogatását, melyben a szakmai tapasztalatairól is vall: „Szakképzettségeimet úgy a budapesti, mint a bécsi udvari cukrászdákban sajátítottam el. A többi között Gerbeud (Kugler), Wikus Károly budapesti, Demmel bécsi udvari cukrászdákban voltam hosszú évekig alkalmazva s így elég alkalmam nyílt a legelső cukrászdák titkait elsajátítani. Ennélfogva eléggé képzettnek érzem magamat arra, hogy szakismereteimmel a legnagyobb igényeket is kielégíthessem és teljes megelégedésüket kiérdemeljem. Szíves pártfogásukat továbbra is kérve maradok kiváló tisztelettel: Majtány József cukrász.”

Az új üzletben a szeszes italokat, kimért és palackos borokat és söröket árusítottak, reggeli- és uzsonna-kávét, feketekávét és teát szolgáltak fel a szalonban és a dohányzó teremben. A kínálatban megjelent a „mikulási ajándék”: a díszített virgács és a papucs, csizma vagy cipő formájú csokoládé; húsvétkor pedig a tojás, a bárány és a nyulacska formájú csokik; továbbá karácsonykor és húsvétkor is árultak szaloncukrot.

Az 1920-as években Majtány a szokásos napi működés mellett a karácsonyi és húsvéti édességek viszonteladóknak való árusításával bővítette tevékenységét. 1921-ben a helyi sajtóban kereskedőknek ajánlotta a saját készítésű, karácsonyfára való hab-, fondan- és likőr-függelékeket, melyeket 140-es és 70-es kartonokban hozott forgalomba, a gyári termékek árához képest olcsóbban. 1923 júliusában a Szekszárdi Falufejlesztési Kiállításon cukrászati termékeit elismerő oklevéllel tüntették ki. A sikeren felbuzdulva a Pesti Hírlapban is reklámozta magát, immár nagy betűkkel a saját neve alatt, „Confiserie Majtány József Szekszárd” az Almássy cukrászda nevet csak mellékesen megemlítve. „Ajánl: Príma karácsonyfa csokoládé, fondán, likőr és hab függeléket, töltött csokoládé bonbonokat, Grilláge, Marcipán Nougát, likőr és Creme töltelékekkel, húsvéti tojásokat cukorból, csokoládéból, selyemből. Szalon cukorkákat, fondán confectet, Marcipán különlegességeket. Különlegesség: Créme Dessert”. − mutatta be részletesen a kínálatát. 1924-ben az „Olcsóbb, mint bárhol! Karácsonyi meglepetések nagy választékban!” szlogennel hirdeti termékeit. Desszert-bonbonokat árul díszdobozban a 125 grammos kiszereléstől az egy kilósig, kilónként 80 000 koronáért. Szaloncukorból a simának 37 000, a képesnek 42 000, a sztaniolosnak 47 000 koronáért adja kilóját. A töltött kagyló és más formájú csokoládék mellett a karácsonyfa-függelékeit is elhelyezte kirakatában. A húszas években a cukrászda neve már fogalom volt, mutatja ezt az is, hogy Szabó Kálmán ékszerész és Nőger Frigyes fotográfus az „Almássy cukrászdával szemben” hirdette üzletét.

Az évtized végétől már csak a családi halálhírekkel találkozhatunk az újságokban. 1928-ban hosszú betegség után 29 évesen meghalt Almássy Erzsébet, Majtányné kisebbik lánya. 1933. február 21-én váratlanul vakbélgyulladásban, és az utána kapott tüdőgyulladásban 58 évesen meghalt Majtány József. Majd néhány hétre rá, április 26-án, a férje ápolása közben súlyosan megbetegedett Simon Etel is elhunyt. A cukrászdát lánya, Gauzer Ádámné Almássy Ilona örökölte és bérbe adta rokonának, Báló Zoltán cukrásznak, aki már korábban, 1930 körül is az üzletben dolgozott. 1937-re a tulajdonos olyan magasra emelte a bérleti díjat, hogy Báló elköltözött és saját neve alatt nyitott cukrászdát, a szomszédos Mayer-féle házban. Az Almássy-t egy rövid ideig Reményi Károly cukrász bérelte, később azonban húsbolt üzemelt benne.

A cukrászda eszközeiből fennmaradt néhány tárgyat: csokoládéformákat, habüstöt, holipnitartót (holipni: cső alakú ostya) és a berendezés jellegzetes darabját a szőlőfürtökkel díszített üvegcsillárt Gauzer Ádámné Almássy Ilona az 1960-as években eladta a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak. https://mkvm.hu/mdcb/?id=11771

Az Almássy cukrászda belső berendezésének még egy különlegessége volt. Vendel Mohay Lajosné Lucyka így emlékezik rá: „A cukrászda belső szalonja volt a legszebb. A fal mellett futó zsöllyeszerű ülőkéket halványlila bársony borította. Hátsó és oldalfala végig tükör volt. Ha valaki bement, a helyiség mélyéig látta magát. Ezért aztán divatba jött, hogy a szépen felöltözött sárközi lányok, fiatalasszonyok, ha Szekszárdra jöttek, feltétlenül betértek az Almássy-cukrászdába, s megnézték magukat a tükörsorban.

Mészöly Miklós Térkép Aliscáról című 1973-ban írt novellájában pedig így örökítette meg. „Mi egy másfajta tükörre emlékszünk a Harangi-féle cukrászdából; s ezt a következőképpen lehetne szavakkal leírni (ami egyébként úgyis reménytelen) – azt a keskeny ajtót, például, ahonnét a habos tortát az ovális ezüsttálcán kihozzák. Ezt az ajtót nemcsak egy példányban lehet látni, hanem legalább tíz változatban, aszerint hogy éppen hol ül az ember, s milyen szögből pillant fel a bolthajtásos mennyezetre, amelyet zöldeskék tükörsor borít. Vagyis egyszerre tíz ajtón tíz habos torta tíz ezüsttálcán közeledik az asztalhoz, ha az ember nem feledkezik meg a mennyezetről. Az ilyesmi azonban csak mellékes csoda, ami átmenetileg tartozik hozzá egy város múltjához és jövőjéhez.”

*A név előfordul Almási és Almásy alakban is, végül Almássy formában rögzült.

A képeket a Martin-féle ház, a Szegszárd Szálló, és Széchenyi u. 21. számú ház lapjánál láthatják. http://terkeplap.wmmm.hu/terkep#94

 

Köszönöm az értékes segítséget Báló Mariann tanárnőnek és édesapjának!

 

                                                                                                                                                              Lovas Csilla